Szombatok a Telekin – A rabbi jelenti (2017.05.20.)

Újabb hét a a Telekin és újabb alkalom, hogy tollhegyvégre kapjuk a téren történteket. Ezúttal nem volt sok vendégünk, de a minjen így is bőségesen megvolt.

Az ima előtti disputát a teleportálás tudományának szenteltük, melynek technikai kivitelezéséről és a megvalósítás esetleges etikai konnotációiról apró véleménykülönbségek alakultak ki.

Ha a teleportálás az adatok másolásával, a régi adatok megsemmisítésével és azok újakkal történő helyettesítésével valósul meg, ahogy Gábor javasolta, vajon tekinthetünk-e rá úgy, mint egyfajta gyilkosságra? Hasonlóképpen, ha valaki ezeket az adatokat egy virtuális világba kívánja áthelyezni, például kétdimenziós számítógépes figurákkal, nevezhetjük-e ezeket a karaktereket emberinek? Mit mond erről a Judaizmus?

András Einstein alapján amellett érvelt, hogy a teleportáció az anyag energiává történő alakulását, majd a kívánt helyen történő helyreállítását, és nem szükségszerű megsemmisülését jelenti, tehát gyilkosság és egyéb etikai kérdések fel sem merülhetnek vele kapcsolatban.

Megengedett-e hát a teleportálás szombaton? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések felmerülhetnek akkor is, amikor a gólem megöléséről gondolkodunk. A rabbik közismerten gyakran foglalkoztak hasonlóan furcsa kérdésekkel, eképpen elfogadtam a kihívást és egyből át is ruháztam a Mayer testvérekre a megválaszolás jogát Sávuót estéjére. Határozottan várom, mire jutnak vele.

A dróse tárgya pedig az volt, hogy vajon miért szeretik a zsidók a sajttortát. Jó, igazából nem is. De mégis, ki tudja. A kérdés azzal kapcsolatban vetődött fel, hogy miért ígér a Tóra fizikai és nem szellemi jutalmakat, egyáltalán miért van szükség jutalmak emlegetésére.

Steiner Péter válasza: “I-ten tudta, kikkel beszél”- ami hangozhatott gúnyolódásnak, valójában azonban sok más kommentár is erre a megállapításra jut. Egy másik válaszlehetőség, hogy az olyan fizikai jutalom, mint például az eső, igazából nem is jutalom, hanem olyasmi, ami egyszerűen csak lehetővé teszik számunkra, hogy a Tóra követelményeit különösebb aggodalmak nélkül teljesíteni tudjuk.

A Kiddush nagyon családiasan telt mindenféle hűhó nélkül. Zelig felvetette a kérdést, hogy Sávuót miért az ötvenedik napon van, egy nappal a hét hét után. Nem lenne több értelme, ha a negyvenkilencedik napon lenne, a hetedik hét hetedik napján? Amire azt válaszoltuk, hogy a hét a természetet vagy a természet tökéletességét, míg a nyolc vagy az ötven, a hét utáni szám (hét  nap után a nyolcadik és hét hét után az ötvenedik) a transzcendenciát jelenti. A Pészah és Sávuót közötti negyvenkilenc napot a saját természetünk tökéletesítésének szenteljük, és miután teljesekké válunk, felemelkedünk és elérjük a  transzcendenciát Sávuótkor , amikor megkapjuk a Tórát.

Gut Sábesz és viszlát a következő szombatig.

Kategória: Egyéb kategória | A közvetlen link.

Comments Closed