Történelem

A kezdetek…

Budapest más pontjaihoz hasonlóan a VIII. kerületben is a 19. század utolsó harmadában jelent meg először számottevő zsidó lakosság. Az 1870. évi népszámlálás szerint 2050 fő izraelita élt a kerületben, mely az összlakosság 5%-át tette ki. Tíz évre rá számuk megháromszorozódott, majd a húszas évekig dinamikusan emelkedett, azt követően pedig folyamatosan csökkent. 1920-ban az izraeliták csaknem egynegyedét adták a kerület népességének. Ez a viszonylag gyors ütemű létszámnövekedés nagyrészt a belső migrációnak, az átlagnál magasabb termékenységi rátának és alacsonyabb halálozási aránynak volt köszönhető.

Zsibvásár a régi Teleki téren, 1940 - Escher Károly

Zsibvásár a régi Teleki téren, 1940 – Escher Károly

Az említett folyamatokon kívül – csakúgy mint más pesti kerületekben – Józsefvárosban is voltak Kelet-Európából érkező, többnyire lengyel eredetű, galíciai bevándorlók. A közhiedelemmel ellentétben ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy ezen bevándorlók létszáma nem haladta meg jelentősen a budapesti átlagot. Ahogy egy harmincas évekbeli cikk fogalmaz az Egyenlőség című folyóirat hasábjain: “A pesti chaszideusok valamennyien magyarok. Az orosz és  lengyel honosokat a sokszoros razziák és kiutasítások már régen eltávolították az ország területéről. A magyar chaszidizmus kezdettől fogva önálló ág volt a keleti zsidóság terebélyes életfáján.” 

Józsefvárosi imahelyek

Levéltári forrásoknak és kutakodásoknak köszönhetően 44 valaha működő józsefvárosi imahelyről szereztünk eddig tudomást. Napjainkra ebből kettő maradt: A Nagy Fuvaros utcai zsinagóga és a Teleki Téri Imaház. Ezeknek a helyeknek egy része állandó lakásimaházként, már részük pedig alkalmi vagy ideiglenes, a főünnepek idejére megnyitott ún. pótimaházként  működött. A fentebb már említett cikkben az alábbiakat olvashatjuk: “A pesti chaszidizmusnak egy másik fészke a Teleki-tér környéke, ezen a vidéken is több mint egy tucat imaházat találunk, sőt a beavatottak szerint ez a pesti chaszidizmus igaz fellegvára. […] Ilyen schül például a nagy czortkovi cáddikról elnevezett Czortkover Klausz, a Teleki-tér és a Karpfenstein-utca sarkán. [mai nevén Karácsony Sándor utca – szerk.]

1945-ig működő zsidó imaházak Józsefávárosban

Teleki tér 22.

Arra a kérdésre, hogy pontosan kik és mikor alapították a Teleki tér 22. szám alatti imaházat, egyelőre még nem sikerült pontos választ kapnunk. Arra is van esély, hogy a cikkben említett, a Teleki tér szemközti oldalán működő imaházhoz hasonlóan itt is Chortkovból (mai néven Csortkiv, Ukrajna) elszármazó hászidok imádkoztak, akik az első világháborút követően érkeztek Magyarországra. A másik lehetőség, hogy az említett imaház kvázi átköltözött a Teleki tér 22. szám alá és itt folytatta tovább működését.

Csortkover Kloizban alapult Misna Társaság alapító okirata

Chortkover Kloyzban alapult Misna Társaság alapító okirata 1927-ből

A Kloyz (mely a latin claustrum szóból származó jiddis szó) egy tanulás céljából létrehozott magán intézmény, ahol a felnőtt férfiak Tórát, Talmudot és más szent zsidó szövegeket tanultak. 1927 májusában huszonnyolc zsidó férfi megalapította a Teleki Téri kloyz Mishnah közösségét, és kötelezték magukat, hogy összegyűljenek minden este Mishnát tanulni.

 

 

 

A Chortkover Kloyz eredeti pecsétje

A Chortkover Kloyz eredeti pecsétje

Askenázi zsidók voltak, de ahogyan minden hászid, úgy ők is a “szefárd” rítus szerint imádkoztak, melyet máig őriz a közösség. Tudomásunk szerint jelenleg Antwerpenben és Cfáton élnek még chortkovi hászidok.

>> Csortkov és a Kamenyec-Podolszkij mészárlás a DeGoB oldalán